Archívum - » november, 2008 «

2008. november 24. hétfő | Szerzõ:

A Vadászat etikai kódexe

Bevezetés

A vadászat, mint a legősibb emberi tevékenység egyike, az ember és a természet különleges kapcsolatát jelenti Ezt a kapcsolatot együttesen alakítják és szabályozzák az ösztönök, a hagyományok és a törvények.

  • A vadászat szenvedély, sport, szakma és gazdasági tevékenység egyidejűleg, melynek céljait, módszereit és kereteit a mindenkori politikai társadalmi és gazdasági viszonyok határozzák meg.
  • A vadászat komplex tevékenység, amely a vadászható vadállomány fenntartását és hasznosítását egyidejűleg és egymástól elválaszthatatlanul hivatott biztosítani.
  • A vadászat ugyanakkor a kultúra egyik speciális megnyilvánulási formája is, melynek a vallási szertartások kialakulásában éppúgy szerepe volt, mint a művészetek létrejöttében. A vadászat ma is ezer szállal kötődik a zenéhez, az irodalomhoz és a képzőművészetekhez, mert egyrészt ihleti ezeket, másrészt folyamatosan a segítségüket kéri, hisz a vadászat végső soron az élet és a halál csodás misztériuma, ami a művészetek segítsége nélkül aligha lenne értelmezhető.
  • A vadászat egy sajátos életforma és önként vállalt felelősség, mely a vadász és a vad, a vadász és a természet, valamint a vadászok és a nem vadászok sokszínű és bonyolult kapcsolatrendszerének egészére kiterjed.
  • A vadászat modern világunk egyik legellentmondásosabb tevékenysége, hisz számos faj végveszélybe kerülne a vadászok erőfeszítése nélkül, ugyanakkor az is tény, hogy a vadászat maga is a veszélyforrások egyike.
  • A vadászat tehát a társadalom számára egyszerre kényszer és engedmény, melyet a jog engedélyez és az etika fogadtat el.

A természetért érzett felelősség elve

A természet a vad számára élőhely, az ember számára pedig életfeltétel. A vadászati erkölcs alapja tehát a természetért érzett általános felelősség. A természetszeretet ma aktivitást, cselekvő részvételt feltételez. Éppen ezért:

  • Az igaz vadász nem csak szereti és csodálja, de ismeri is a természetet. Folyamatos képzéssel önképzéssel fejleszti természettudományos ismereteit, melyek nélkül nem igazodhat el az erdők, mezők és vizek sokszínű és bonyolult életközösségében.
  • Ismeri és betartja a természet- és környezetvédelmi előírásokat, törvényeket és rendeleteket.
  • Ismeri , óvja és védi a védelem alatt álló állatokat és növényeket.
  • A vadászható fajok általános leírását, magatartását, táplálkozását, szaporodásbiológiáját, betegségeit különösképpen ismeri.
  • Egyedeket ejt el, de a fajokat védi.
  • Őrzi és védi az erdők, mezők és vizek tisztaságát, lehetőségeihez képest mérten részt vesz a szennyeződések és károk elhárításában.
  • Vadgazdálkodási és vadászati létesítményeket csak tájba illő módon, környezetbarát kivitelben létesít.
  • A vadászat sajátos eszközeivel – a vadállomány létszámának szabályozása, illetve tervezett szinten való tartása útján -, cselekvő módon részt vesz az erdők és más természeti értékek védelmében.

A hozzáértés és a szaktudás elve

A vadászat a vad elejtésére irányuló céltudatos tevékenység. Ebből a szempontból tehát a vadászat szakmának tekinthető, mely hozzáértést, precizitást, megbízhatóságot, valamint tökéletes szerszámkezelést és anyagismeretet feltételez, függetlenül attól, hogy az illető vadász hivatásosként, avagy hobbyból űzi a mesterséget.

  • Az igaz vadász a vadászható fajok szakértő ismerője, különös tekintettel a lehetőségi alapelvekre. A vadfajok nemét, életkorát, trófeaminőségét, egészségi állapotát minden vadásznak egyértelműen fel kell ismerni, illetve el kell tudni bírálni.
  • Pontosan kell ismerni és maradéktalanul be kell tartani a vadászattal kapcsolatos törvényeket, rendeleteket, vadásztársasági, illetve üzemi szabályokat és előírásokat.
  • Tudni kell, hogy melyik vadfaj elejtésére milyen fegyver, illetve lőszer alkalmas. A vad nem élő céltábla – a lőkészséget a lőtereken kell megalapozni és fejleszteni.
  • A vadászatok eredményességét nagymértékben javítják a jól képzett, fegyelmezett, szakszerűen alkalmazott vadászkutyák. A kutyatartó vadászok rendelkezzenek megfelelő kynológiai ismeretekkel, különös tekintettel a fajtakiválasztásra, a kiképzésre, a fegyelmezésre és a vadászatokon végzett közös munkára. Kiképzetlen, engedetlen kutyákkal tilos és etikátlan is vadászni.

Az állatok méltóságának elve

A természetet benépesítő és színessé tevő, állat- és vadfajokkal közös hazánk a Föld. Az erdők és mezők lakói nem ellenségeink! A vadászat állati életek kioltásával jár, a vadászetika egyik legfontosabb alapelve mégis az állatok életének tisztelete, méltóságának elismerése.

  • Vad elejtésére csak a törvények és rendeletek keretei között, az adott vadászterület vadgazdálkodási terveinek megfelelően, gondos és szakszerű kiválasztás alapján, a helyszín és a körülmények alapos ismeretében, az arra alkalmas törvényes eszközzel kerülhet sor.
  • Az erkölcsös vadász nem kockáztat, nem lő túl messzire és bizonytalan helyzetekben, mert az állat sebzését és minden szenvedését kerülni kell.
  • Az elejtett vadat illesse tisztelet – fajtától, nemétől, trófeaminőségétől függetlenül.
  • Az elejtett vad szakszerű zsigerelése, rendbetétele és kezelése egyrészt értékmentés, másrészt tiszteletadás.
  • A sebzett vad szakszerű és állhatatos utánkeresése lelkiismereti kötelesség.
  • A megtalált sebzett vadat az arra legalkalmasabb eszközzel és módon haladéktalanul meg kell szabadítani kínjaitól.
  • Méltatlan dolog a nemes nagyvadnak kábító anyagot, netán mérget tartalmazó takarmányt adni, megcsonkolt csali állatokat alkalmazni, vérző sebeket okozó csapdákkal csapdázni.
  • Az etetőhelyeken tilos vadászni!
  • Az igazi vadász ugyanakkor részt vesz a vadállomány védelmében, etetésében, természeti katasztrófák estén a veszélyeztetett egyedek mentésében.
  • Mesterséges tenyésztéssel hozzájárul a faj fennmaradásához, az adott populációk minőségének javításához, a vadászati lehetőségek bővítéséhez.
  • Vadon élő állatot igaz vadász hobbiból vagy státusz-szimbólumként nem fog be és nem tart fogságban, befogott állatokkal nem kereskedik és az azokkal való kereskedést minden törvényes eszközzel megakadályozza.
  • Az állatoknak szenvedést tudatosan semmiképpen nem okoz, az állatkínzás minden formáját elítéli és ha teheti, meg is akadályozza.

Az esélyadás, az önmérséklet és az önfegyelmezés elve

A vadászat végső célja a vad elejtése és birtokbavétele, de nem minden eszközzel és minden áron! A vadászat humanizálódása annyit jelent, hogy esélyt adunk a vadnak és lehetőségeink tekintetében korlátozzuk egymást és magunkat.
Sorozatlövő fegyverekkel tilos és etikátlan vadászni, de az egyébként engedélyezett többlövetű ismétlő fegyverek használatánál is joggal elvárható a töltényszám minimalizálása, azaz az önkorlátozás.

  • A gépkocsiból, traktorról, kombájnról, helikopterről történő vadászatot nemcsak a törvény, de a jóérzés is tiltja.
  • Infratávcsövet, csalihangokat hallató magnetofon-felvételeket, az üzekedő állatok ösztöneire ható szagkeltő anyagokat, azaz a modern technika képességpótló eszközeit az igaz vadász nem alkalmazza, mert a vad istenadta képességeivel csak a vadász saját képességeit, illetve az emberi kitartást, szívósságot és akaraterőt illik szembeállítani.
  • Ülő nyúlra, felgallyazott vagy futó fácánra, vízen úszó vadkacsára, tarlón legelő libára, malacos kocára, borjas tehénre, gidáit vezető sutára lőni vadászhoz méltatlan dolog.
  • Társas vadászatokon a fegyelmezettség, a másokhoz való alkalmazkodás képessége, valamint a kapott feladatok gyors, pontos és szakszerű végrehajtása minősíti a részvevőket.
  • Nem a teríték nagysága dicséri a vadászt! A mennyiségi eredmények, a rekordok hajhászása alantas ösztönökre utal. A vadászélmény szempontjából az elejtés körülményei, a vad megszerzéséért hozott áldozatok a meghatározóak.
  • Társas vadászatokon illetlen dolog a legígéretesebb helyekre törni! A kedvezmények a vendégeket és idős vadászokat illetik.
  • A kompetencia-osztáskor is őrizze meg a vadász a méltóságát. A legszebb példányok elragadása, a zajos és kultúrálatlan reklamációk a vadászat egész hangulatát megrontják.
  • A vadászirigység éppen azt öli ki a vadászatból, ami a lényege. Örülni kell mások sikereinek!

A hagyományápolás elve

A vadászat sok évezredes története folyamán a gyakorlat szokássá, a szokás szertartássá, a szertartás erkölcsé nemesült. A vadászati hagyományok talaján alakult ki és fejlődik, hidat alkotva a végtelen múlt és beláthatatlan jövő között. A hagyományok ránk öröklődnek, alakítanak bennünket, ugyanakkor maguk is örökösen változnak a mindenkori vadászok körülményei, ideái és gyakorlata által.

  • A vadászavatás, a legősibb hagyományok egyike, kollektív öröm és egyéni büszkeség. A vadászavatás tartalma a befogadás, az elismerés. Az avatási szertartás a lovaggá ütés középkori gyakorlatát mintázza. A humoros mozzanatok komoly, életre szóló tanácsokkal ötvöződnek. Durvaságnak nincs helye, az esemény súlyát és fontosságát azonban semmi sem kérdőjelezheti meg.
  • A ruha mindig is több volt mint a testet védő burok. A célszerű vadászruha egyrészt a vadászati tevékenység speciális körülményeihez való alkalmazkodást segíti, másrészt azonosítja viselőjét a társadalom más tagjai előtt. A vadász minden lehetséges helyen és alkalommal vállalja nemes hivatását, illetve szenvedélyét és tegye láthatóvá vadász mivoltát.
  • A vadásznyelv is örökségünk fontos része. A vadászati szakkifejezések rendszeres és tudatos használata, a különböző fajú, nemű és életkorú állatok szakszerű megnevezése egyrészt előfeltétele a szakmai kommunikációnak, másrészt értékes hozzájárulás nyelvünk gazdagításához. A természetet szerető, az állatokat tisztelő, a vadászélményeket kincsként őrző vadászemberek között megengedhetetlen az ocsmány, trágár beszéd.
  • A vadászat méltó befejezése a terítékkészítés. A teríték nem más, mint az elejtett állatok szabályos alakzatban való elhelyezése, amely egyrészt a zsákmány számbavételét, másrészt az ünnepélyes hangulat megteremtését szolgálja. A rendezett és vadásziasan díszített terítékkel a vadász sikerét ünnepli és áldozatai emléke előtt tiszteleg. Minden elejtett vadnak, legyen az akár apró-, akár nagyvad, kijár a végtisztesség.
  • A vadászkürt – mint az egykori harci kürtök kései utóda – fontos segítője a vadászat szervezésének, a megfelelő hangulat megteremtésének, illetve végső tiszteletadásnak.
  • A trófea győzelmi jelvény. A vadásztrófea az elejtett vad valamely testrésze, tolla, szőre, szarva, vagy agancsa, mely tárgyiasult formában őrzi a vadászat összes emlékét és körülményeit megtestesítve és időtlenné téve azokat. A trófeák üzenete azonban koronként változik. A trófea felbecsülhetetlen érték a vadász számára, ugyanakkor jó ízlésű ember házában nem válhat státusz-szimbólummá, a kivagyiság kifejezésének eszközévé.
  • A trófea értékét nemcsak a nagysága, illetve pontértéke adja.
  • A vadászat gyakorlata, a vadászat mint életforma, emberformáló tényező is. A természettel való sok-sok találkozás mellett a vadászati kultúra, a vadászati témájú irodalmi és művészeti alkotások gyakorolják a legnagyobb hatást a vadászokra. A puskás embert a vadászati kultúra nemesíti vadásszá, és a nem vadászók tömegei számára is a vadászati kultúra teszi a vadászatot elfogadhatóvá.
  • A vadászat sokrétű és sokszínű emberi kapcsolatokat is értékként kezeli. Tiszteli az időseket, segíti a fiatalokat, aktív felelősség- és szerepvállalással támogatja a kollektíva közösségi életét szervező, a vadgazdálkodást irányító egyesületi és gazdasági vezetőket.
  • Szép és megőrzendő hagyományaink egyike a vendéghívás. A vendég érkezése ünneppé teszi a hétköznapot. Vendéget hívni azonban felelősség is. A vendég fogadását gondosan elő kell készíteni, programját körültekintően kell szervezni. A vendéghívás és fogadás ugyanakkor nem szolgálhat önző egyéni érdekeket.
  • Az igényes társasági élet, a hagyományőrzés és a vadászati kultúra fejlesztésének és terjesztésének kiemelkedő eseményei a Hubertus-misék, a vadásznapok, a majálisok és a vadászbálok. Legyenek ezek az események a vadászok és nem vadászok közötti ismerkedés, párbeszéd és megbékélés alkalmai.

A biztonság elve

A vadász szerszáma a fegyver. A fegyver egyrészt hatalom más életek felett, másrészt önmagunkat és másokat is veszélyeztető eszköz. Éppen ezért:

  • A fegyverviselés és a fegyverhasználat alapkövetelménye a tökéletes hozzáértés és a kiegyensúlyozott, szilárd erkölcsiség.
  • A vadász semmilyen körülmények között sem veszélyeztetheti mások biztonságát. A biztonság elve kizárja a legkisebb kockázat vállalásának jogosságát is.
  • A vadászat előtt vagy közben törvényileg tiltott, morálisan elítélendő az alkoholfogyasztás.
  • A vadász csak akkor veheti kezébe puskáját, ha nincsenek egészségügyi problémái, ha kipihent és idegileg kiegyensúlyozott.
  • A vadász fegyverének ápoltnak, tisztának, ellenőrzöttnek és műszakilag tökéletesnek kell lennie.
  • Ami a vadász számára vadászterület, az másnak földbirtok, erdő vagy éppen kedvelt kirándulóhely. A természet közös tulajdonunk, a vadász nem sajátíthatja ki azt a saját maga számára. Lövést tehát csak megfelelő látási viszonyok mellett, gondosan ellenőrzött terepen, jól látható és egyértelműen felismert vadra szabad leadni. Az elszalasztott lehetőség megismételhető, az elengedett lövedék azonban többé már sohasem fordítható vissza!

Készítette a VKE Etikai Bizottsága
(Békés Sándor, dr. Bod Lajos, dr. Bán István és Homonnay Zsombor)
Megjelent 1998-ban a Magyar VADÁSZLAP januári számában.

Forrás

Kategória: Vadászetikai kódex  | Címkék:  | 
Kommentálás kikapcsolva
2008. november 24. hétfő | Szerzõ:

Vadászavatás első vadra

A nagyvad elejtésének színhelyén, a vad végtisztességének megadása után szokás az avatási ceremóniát lefolytatni, ahol a kísérő feladata hasonló a terítéknél szokásossal. A teríték megszemlélése után – ünnepélyesen – felavatjuk az első vadját sikeresen elejtő vadászt. Az avató személye köztiszteletben álló, jó példát mutató vadász. Az avatás megkezdése előtt vágjuk le a kb. 1 méteres avató pálcát, aminek a vastagabb végén faragással jelezzük az elejtett vadfajt, a vadászterület nevét, illetve a dátumot. Néhol szokás egy emléklapot is kiállítani a felavatott vadász számára.

Maga az avatás abból áll:

  1. A vadász a lőtt vadra helyezi a nyitott zárdugattyújú golyós vagy megtört sörétes fegyverét.
  2. Az avató elmondja az avatás szövegét:
  3. Légy mindig igaz vadász, nemes lelkű, türelmes és udvarias. Védd, tiszteld és szeresd a természetet! Ne csak lődd, etesd, gondozd is a vadat. A szép lövés legyen büszkeséged, de ha sebeztél, kötelességed a vad kitartó keresése és szenvedéstől való megváltása. Tiszteld és ápold a magyar vadászhagyományokat, oszd meg élményeidet barátaiddal, és amit tapasztaltál, add át az utódoknak.
    Az első pálcaütés után:
    (a vadfaj neve) vadásszá fogadlak a vadászat védőszentjének, Szent Hubertusznak nevében.
    A második pálcaütés után:
    Felavatlak az igaz magyar vadászok nevében.
    A harmadik pálcaütést követően:
    És felavatlak, (a vadfaj neve)-vadásszá fogadlak a magam és a Csókáserdei Vadásztársaság nevében. Vadászataidon Diana Istennő fogadjon kegyeibe, és sokszor díszítse kalapodat a töret.

  4. Az avatandó vadászt a lőtt vadja mellé térdeltetjük – ebben az esetben az avatópálcát a jobb vállra kell helyezni, hasonlóan a lovaggá ütéshez. Gyakran az avatandó vadászt a vad fölé fektetjük, majd az avatópálcával a nadrág ülepére sújtunk finoman. (Mindenki avathat, aki a a jelenlévők közül lőtt már ilyen vadat, ez megegyezés kérdése.)
  5. A felavatott vadásznak szívből gratulálunk.
  6. Az avatópálcát vagy pálcákat a felavatott vadász megbecsült vadászati ereklyeként őrzi.

Új vadászok fogadalomtétele

Az új vadászok ünnepélyes fogadalomtételét évente egyszer megszervezzük, ha van új tagtársunk. Általában a vadásztársaság közgyűléssel egybekötött ünnepi rendezvénye erre a legalkalmasabb időpont. Az ünnepélyes fogadalomtételen minden új vadász részt vesz, vadásziasan, a fogadalomtétel ünnepélyességének megfelelő öltözékben.

A fogadalom szövegét az új vadászok úgy mondják el, hogy a bal karjukat esküre tartják, a jobb tenyerüket a szívükre helyezik.
Majd ünnepélyesn emléklapot adunk az új vadászoknak, amelyen emlékeztetőül a fogadalom szövege található.

Én, (az új vadász vezeték és keresztneve) fogadom, hogy a magyar vadászok táborának méltó tagja kívánok lenni. Tiszteletben tartom és védem a természetet, a benne élő élőlényeket, különösen az általam és vadásztársaim által terítékre hozott vadat.
Betartom és betartatom a vadászat írott és íratlan szabályait, mindig a biztonságos és sportszerű vadászatra törekszem. Áldozatkészen ápolom a vadászat hagyományait, folyamatosan fejlesztem szakmai tudásomat, hogy hozzáértésemmel, viselkedésemmel, magatartásommal a kultúrált, igaz vadászok közé kerülhessek.
Isten engem úgy segéljen.

Az új vadászok fogadalomtételét további ünnepélyes ceremóniával a megyei vadásznapon még látványossabbá lehet tenni.
Pl.: dísztőr vállra helyezésével, az új vadász erényeinek elmondásával, stb…

Vadászetika

Vadászias vadászok vagyunk, nem csak a külsőségekben, a hagyományok ápolásában, de tettekben is, például:

  • télen megjavítjuk az etetőt,
  • élelmet helyezünk ki az állatoknak,
  • nem vadászunk az etetőnél,
  • esélyt adunk a vadnak,
  • a vadászatot nem engedjük állatkínzássá aljasítani,
  • a lehető legkevesebb szenvedés árán ejtjük a vadat, lehetőleg egy pontos lövéssel,
  • tiszteljük és védjük a természetet,
  • betartjuk a fegyverkezelés és vadászat szabályait stb…

>>> Vadászetikai kódexünk, amihez tartjuk magunkat!

Kategória: Vadászhagyományok  | Címkék:  | 
Egy kommentár
2008. november 24. hétfő | Szerzõ:

VADÁSZHIMNUSZ

Vadász vagyok, Hunor s Magor nyomán,
Sok kincset őrzök, mit rejt szép hazám.
Nádas berek és erdős rengeteg,
Sok vadja várja mindig jöttömet.

Szent a családi tűzhely, mint hitem s hazám,
Hozzájuk húz a vágyam magányos éjszakán!

Vadász vagyok erdőn, mezőn, tavon,
Jó ló visz úton és vadnyomon.
Tavasz ragyog, az est jő csendesen,
Szalonka pár, ó, suhan nesztelen.

Szent a családi tűzhely, mint hitem s hazám,
Hozzájuk húz a vágyam magányos éjszakán!


A Vadászhimnusz letöltése ill. meghallgatás mp3 formában!


Kategória: Vadászhimnusz  | Címkék:  | 
Mondd el a véleményedet!
2008. november 24. hétfő | Szerzõ:

A vadászvizsgával kapcsolatos gyakori kérdések

Ki tehet állami vadászvizsgát?
Minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, 17. életévét betöltött magyar állampolgár, vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező, 17. életévét betöltött nem magyar állampolgár.

Hol lehet állami vadászvizsgát tenni?
Vizsgát csak a jelölt állandó lakhelye szerinti megyei Vadászkamara Állami Vadászvizsga Bizottsága előtt lehet tenni.

Hogyan lehet vizsgára jelentkezni?
A lakhely szerinti területi Vadászkamara titkáránál kell jelentkezni személyesen vagy írásban. A személyes jelentkezés azért célszerű, mert a jelentkező megkaphatja azt a pontos tájékoztatást, amelyből megismerheti a vizsga szabályait, feltételeit.
Vizsgára a kitűzött vizsga időpontja előtt 90 nappal lehet jelentkezni, a vizsgadíj befizetése ellenében. Tehát a jelentkezéstől számítva legalább három hónapnak (felkészülési idő) el kell telni a vizsgára bocsátáshoz.

Mennyibe kerül a vizsga, és hogyan lehet befizetni?
A vizsga díja egységes, emelkedő összeg. Az összeg tartalmazza az elméleti és a gyakorlati vizsga költségeit. A vizsgadíjat az OMVK megyei Területi Szervezetének készpénzben, vagy készpénz-átutalási megbízással kell teljesíteni és az igazoló szelvénnyel kell a vizsgán megjelenni. Csak annak bemutatásával lehet vizsgát tenni.

Mit kell tudni az állami vadászvizsgán?
Az ismeretanyagot a VADÁSZISKOLA c. tankönyv tartalmazza. A felkészülést segítendő, a tankönyv teljes anyagát – egyszerű jelzésekkel – három részre bontották. Azok a fejezetek, amelyek címe mellett nem található jelzést, ismeretbővítő, információs jellegű anyagok. Ezek nem képezik a számonkérés részét.

Milyen részekből áll a vizsga ?
A vizsga gyakorlati és elméleti részekből áll, egyidejűleg a fegyverelméleti vizsgával.

  • 1. gyakorlati vizsga
  • biztonságos fegyverkezelés és használat ellenőrzése
  • lőgyakorlat ( sörétes és golyós fegyverrel)
  • 2. elméleti vizsga
  • írásbeli tesztvizsga
  • szóbeli vizsga

Melyek a gyakorlati vizsga követelményei?
1. Biztonságos fegyverkezelés: a sörétes és golyós fegyver szétszedése és összerakása, a fegyvertisztítás, töltés, ürítés, a fegyver vadászat közbeni használatának és hordmódjainak ismerete. A biztonsági rendszabályokat természetesen a lőgyakorlat során végig be kell tartani. Csakaz mehet tovább a lőgyakorlatra, akinél a bizottság megállapítja, hogy képes a fegyverrel biztonságosan bánni.
2. Lőkészség ellenőrzése: Lőgyakorlatok elvégzése.

>>> A forrásban további információk találhatók a vadászvizsgáról.

Kategória: Vadászvizsga  | Címkék:  | 
Kommentárok: 2
2008. november 24. hétfő | Szerzõ:

Vadászidények

Nagyvadfajok (*7)
Gímszarvasbika, golyóra érett
szeptember 1.-október 31.
– bika selejt, tehén
szeptember 1.-január 31.
– ünő, borjú
szeptember 1.-február 28.
október 1.-december 31.
október 1.-január 31.
október 1.-február 28.
április 15.-szeptember 30.
– suta, gida
október 1.-február 28.
Muflonkos, muflonjuh, -jerke, -bárány
szeptember 1.-február 28.
egész évben
koca
május 1.-január 31.
Szika szarvasbika,
– tehén, -ünő, -borjú
szeptember 1.-december 31.
Apróvadfajok
Mezei nyúl
szeptember 1.-december 31.
Üregi nyúl
szeptember 1.-január 31.
Fácánkakas
október 1.-február 28.
– fácántyúk (*1)
vadászati idény nélkül
Fogoly (*2)
október 1.-december 31.
Vetési lúd, Nagylilik (*3)
október 1.-január 31.
Tőkésréce, Csörgőréce, Szárcsa (*4)
szeptember 1.-január 31.
Kerceréce (*4)
október 1.-január 31.
Böjti réce, Barátréce (*9)
védett fajok lettek!
Erdei szalonka (*10)
Balkáni gerle
augusztus 15.-február 28.
Örvös galamb
augusztus 15.-október 31.
Egyéb apróvadfajok
Róka, Pézsmapocok, Nyestkutya, Mosómedve
egész évben
Házi görény, Nyest
szeptember 1.-február 28.
Borz, Aranysakál
június 1.-február 28.
Dolmányos varjú, Szarka (*8)
július 1.-február 28.
Szajkó (*8)
augusztus 1.-február 28.

Megjegyzések:

1. A fácántyúk kibocsátás esetében vadászható, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.

2. Fogoly indokolt esetben vadászható azokon a vadászterületeken, ahol kibocsátás történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.

3. A vetési lúd és a nagylilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. Vetési lúdból és nagylilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb 4 darab ejthető el.

4. Természetes tőkés-, csörgő-, barát- és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb 8 darab ejthető el. Tenyésztett tőkésréce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

5. Az erdei szalonkára csak húzáson lehetett vadászni március 15.-től – április 10.-ig. Bővebben lásd: 10. pont!
(A 2008 végéig érvényes szabályozás: A miniszter határozattal az erdei szalonka elejtésének védelmére vadgazdálkodási körzetenként hasznosítási kvótákat állapít meg, amely országosan az évente átvonuló erdei szalonkák mennyiségének 1%-át nem haladhatja meg. Az erdei szalonka vadászatát a vadászati hatóság – a vadgazdálkodási körzetenkénti hasznosítási kvótával összhangban – engedélyezi, amely nem haladhatja meg vadászterületenként az adott idényben elejthető mennyiséget. Naponta, személyenként legfeljebb 4 darab erdei szalonkát szabad elejteni. A vadászati hatóság az engedélyekben foglaltak betartását köteles ellenőrizni.)

6. Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

7. Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, szika szarvasbikát egész évben, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

8. Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

FRISSÍTÉS: 2009-től módosult vadászati idények

9. Megjelent a 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet, mely kisebb mértékben módosította a védett állatfajok körét. Ebből a vadászokat érintő talán legfontosabb változás, hogy védett faj lett a böjti és a barátréce is, mindkettő természetvédelmi értéke 50.000 Ft egyedenként. Ennek megfelelően a 85/2008. (VII. 5.) FVM rendelet törölte ezt a két fajt a vadászható fajok közül.

10. Egyúttal törölték az erdei szalonka tavaszi vadászati idényét is, melyre azért került sor, mert Brüsszel felszólította Magyarországot a madárvédelmi irányelv helyes végrehajtására.

Hír:Törölték az erdei szalonka tavaszi vadászati idényét!

Kategória: Vadászidények  | Címkék: , , , ,  | 
Kommentálás kikapcsolva
2008. november 24. hétfő | Szerzõ:

Az esemény megnevezése:: Vadászidények
Helyszín: Honlap
Weboldal: Vadászidények
Az esemény leírása: Elkészült a vadászidények kategória feltöltése! Azt hiszem, kevés olyan Társasági honlap van, ahol ilyen szépen áttekinthetően felsorolva szerpel az összes hatályos vadászidény.
Webmester
Dátum: 2008-11-25