Nagykőrös az Alföld közepén elterülő kisváros. Az északi szélesség 47 ° 2′-én, és a keleti hosszúság 19 45′-én található. A Duna folyótól 60 km-re, a Tiszától 30 km-re, a fővárostól mintegy 80 km-re fekszik. Közigazgatását tekintve Pest megyéhez tartozik, és 27.000 lelket számlál. Egyszerű, hosszú utcáival hangulatos és megnyerő az itt lakók és az idelátogatók számára egyaránt.
A város központja a Szabadság tér. Valaha ez volt a piactér. Többször megfordult a híres kőrösi piacon Móricz Zsigmond is, aki szívesen beszélgetett a kőrösi “embörökkel”.
A református templomot és a városházát is ezen a téren találjuk. A templom alapjait a XIII. században – Szent László korában – rakták le. Kezdetben román, majd a tatárjárás után gótikus stílusjegyekkel gazdagodott. A reformáció Magyarországon a mohácsi vész után igen gyorsan tért hódított és hatott Nagykőrösön is.
Balla Gergely a híres nótárius így ír krónikájában: “Nagykőrös városa lakosai alkalmasint bévették az evangyeliumi tudományt, egy része pedig pápistaságban maradt”. A templomot ketté osztva mindkét vallás hívei használták mígnem a katolikusok – és újból Balla Gergely idézve: “… némely maga gondolatlan feje fúrt bolond ifjak egy döglött kutyát bévittek a templomba, azt tették a református prédikátor székibe…”. Ettől kezdve megszűnt a templom közös használata. Katolikus mivoltáról a gyönyörűen díszített szószék árulkodik. A templom többször leégett. A toronytető mai formáját a század elején nyerte el és a legszebb magyar erdélyi templomok hangulatát idézi. A templomban egy több ezer sípos orgonát láthatunk, melyet istentiszteleteken és hangversenyen szólaltatnak meg. Átépítése és felújítása jelenleg is folyik. Ha elkészül, Közép-Európa legszebb hangú hangszerével büszkélkedhet Nagykőrös. A toronyból szép kilátás nyílik a városra és környékére.
A református templom mellett az egykori tanítóképző épülete áll, jelenleg az Arany János Református Általános Iskola – a tanítóképző gyakorlóiskolája – működik benne. A templomkert ékessége a Strobl Alajos alkotta Arany János szobor, mely a nagy költőt és versének valóságos alakját Marci bácsit, a vén gulyást ábrázolja. A művész a szobor talapzatán Marci bácsi temetését örökíti meg : 36 ökör húzza a halottas kocsit, előtte a gulya, mögötte a ménes kíséri utolsó utjára a 100 évet élt embert.
A városháza az 1700-as évek elején épült, földszintes épület volt. Bővítésére 1811-ben került sor. Ekkor húztak rá egy emeletet, középpontjába pedig tornyot építettek. Klasszicista stílusjegyeket hordoz, ma hivatalosan is műemlék. A főtér másik oldalán álló árkádos, egy emeletes épület egykor nagyvendéglő és szálloda volt. Ma ez a művelődési ház, szép színházteremmel. Ha ezen az úton továbbhaladunk üzleteket találunk.
Két háznyival odébb található a Szabó Károly Városi Könyvtár. Szemben vele az Arany Étteremben csillapíthatják éhségüket, szomjúságukat. Ha a vasútállomást keressük, ezen az úton – a Kossuth Lajos úton menjünk, de hosszan kell gyalogolni mire elérjük – azonban a Nagykőrös Konzervgyár Rt. is erre található.
Ha a művelődési háztól ellenkező irányban – kelet felé – indulunk szembetűnik a buszpályaudvar, árkádos, kis hófehér épülete. Ennek oldalában a kis utcán át jobbra fordulva, a Helmeczi utcában meglátogathatjuk az iskolamúzeumot, amely a régi iskolák hangulatát idézi. A kis kitérő után a főtér szobrát, a Kossuth szobrot nézzük meg, amely a művelődési házzal szemben áll. A mögötte lévő épület – a DÉMÁSZ, – régen a városi börtön volt.
Tovább haladva a római katolikus templom elé érünk, amely 1781-87 között épült, késő-barokk stílusban. Régebben gyönyörű freskók díszítették a belsejét, – s ki tudja miért – egyszínűre meszelték és tűzzománc alakokkal díszítették. A bronz keresztelő medencét érdemes megnézni.
A római katolikus templom előtti parkban a II. világháború és az 1956-os forradalom áldozatainak emlékét őrző emlékmű áll. A szobrot a néhai Antall József miniszterelnök avatta fel 1992. október 23-án.
A városháza mögötti parkban – a Hősök terén – található az I. világháborúban elesett 997 nagykőrösi polgár tiszteletére emelt karrarai márványszobor, Zala György alkotása. A gyászba borult Hungáriát ábrázolja egy oroszlánnak, mint a magyar vitézségnek és elszántságnak a szimbólumát. A szobor mögött magasodik az Arany János Református Gimnázium, szép régi épülete, ahol 1992-től 6 osztályos képzés is folyik. Tanulólétszámuk 500 fő – a vidékiek kollégiumban laknak.
A város 1989 óta büszkélkedhet újra tanítóképzővel – 32 éves kényszerű szünet után. Ma a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karaként működik, 150 hallgatóval.
A képző előtt továbbhaladva a Ceglédi útra térünk rá. Ezen kifelé elérjük a lakótelepet, ahol sok kisebb üzlettel, falatozóval és egy nagyobb ABC-áruházzal találkozhatunk. Ezzel szemben helyezkedik el a Strandfürdő, amely 1932-ben létesült. Négy medencéje van és ezek közül egy gyógyvizes. A Ceglédi út kanyarodását követve a Múzeumkertbe érünk, és megtekinthetjük a múzeum kiállításait. A múzeum klasszicista épületének bejáratát hat dór oszlopon nyugvó timpanon díszíti. Eredetileg huszárlaktanyának építették 1836-ban. Helytörténeti és Arany János irodalomtörténeti állandó kiállítást láthatunk benne, de megnézhetjük az egyedülálló fejfagyűjteményt is.
Az út másik oldalán a Toldi Miklós Élelmiszeripari Középiskola modern épülete látható, amelyben jól felszerelt tanműhelyek, laboratóriumok, könyvtár segíti az oktatást. 1100 tanuló jár ide, kollégiumi férőhelye 600. Nagykőrösön a konzervgyártás az 50-es évek elején igen erőteljes fejlődésnek indult, s szükség volt a szakemberekre. Ez a tény hívta életre az iskolát 1953-ban. Ma már a konzerves képzés mellett több más élelmiszeripari szakmát is oktatnak 3, 4 és 5 éves tanulmányi idővel.
Ha az idő kellemes, sétánkat a Cifrakertben érdemes befejezni, melyhez szép gesztenyesor vezet a Múzeumkert szélén. Régebben a fiatalok kedvelt szórakozóhelye volt. Felújítása, rendezése elkezdődött. Padjain szívesen üldögélnek az egymással randevúzó diákok, vagy a pihenni vágyó természetkedvelők.
A Cifracsárda árkádos épületében magyaros ízekkel, udvarias kiszolgálással várják a vendégeket.
A várostól nyugatra fekszik egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező erdőnk, a Pálfája, melynek leghíresebb fája a legendás Basafa. Természetesen itt kell megemlíteni a Csókáserdőt is!. Akik szeretik az erdei túrákat, látogassanak ki erre a páratlan szépségű területre!
A főutcák négy részre osztják a várost. A Ceglédi utat és a Kossuth Lajos utcát már említettük. A Kecskeméti úton kifelé haladva a víztoronynál találjuk a piacot, még kintebb a református, illetve a katolikus temetőt. A Szolnoki út a vásártérre vezet. Innen Kocsér, Tiszakécske, Törtel érhető el. Kecskemét 15, Cegléd 18 km-re van a 441-es úton, amely igen forgalmas. Cegléd és Kecskemét felé benzinkút szolgálja ki az átutazókat.