A napsütés és a koratavaszi nyugalom a friss nagykőrösi vetésekre csábítja őzeinket, így a létszámot megismerik vadászaink. Februárban az ivararány is ismert lesz, a barkás és az idősebb bakok is megszámolhatóak. A csapatokból márciusra az idősebb bakok távoznak. Az április végéig tartó agancstisztítás területharcokkal jár. A hivatásos vadászaink sűrűbben járják a Csókáserdei Vadászterületet. Figyeljük, merre húzódnak el a bakok a csapatok felbomlása után. Április elejére a két évesnél idősebb bakok letisztítanak. A Csókáserdei őzes területeken a májusi őzbakvadászat a megszokott.
A kiszemelt bakokat vadászaink március végétől kezdik figyelni – és hozzászoktatni a kocsizúgáshoz. Ezekat a kiemelt bakokat egyre gyakrabban látogatjuk meg autóval, és egyre közelebb autózunk el mellettük. Így tesszük egyre bizalmasabbá őzeinket, így hamar rájönnek, hogy nem érdemes elfutni az autó elől, hiszen nem történik semmi különös. Aztán megállunk – nagyobb távolságban, először járó motor mellett, majd az autót leállítva távcsövezzük az őzbakokat. A vendégeink minél közelebb szeretnének menni a bakhoz, ezért kell felkészíteni az őzeket az autókra.
Persze nem csak mezőn vagyunk otthon, az erdei élőhelyen más módszerekhez kell folyamodnunk. Ezek már egyéni praktikák, amelyeket a társaságunk hivatásos vadászai és tagjaink jól ismernek.
A vadászat előtti napokban már nyugalomban vannak az őzeink – nem a területen, hanem a vadászház környékén dolgozunk: fűnyírás, takarítás, terítékhely előkészítése, valamint a trófea kikészítéséhez szükséges szerszámok rendbetétele. Fontos a vágó sablon előkerítése, a fehérítéshez szükséges hidrogén vásárlása, és a trófeamérleg ellenőrzése.
Ezenkívül még sok apró részletnek kell egyeznie ahhoz, hogy a sikerünk teljes legyen.
A jól előkészített munka mindig meghozza a gyümölcsét.
A vadászkísérő számára nincs felemelőbb érzés, mint a vendég siker feletti öröme, amikor átveszi a töretet.
>>> Őz vadászati árlista megtekintése
Képek:
